1. Közép-európai kelták http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/europa/marcali/html/04/04r02f03.htm
2. Nyugat-európai kelták http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/europa/marcali/html/04/04r02f02.htm
3. A kelták társadalma http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/europa/marcali/html/04/04r02f04.htm

Kelták
Szabó Tamás  2004.09.17. 

A kelták egy indoeurópai népcsoporthoz tartoznak, ősi szállásterületük Közép- és Ny. Európában, az Alpok É-i nyúlványaitól Dél Németországig terjedt. I.sz.e. 1200-750 között szálltak meg a mai Dél-Franciaország és Spanyolország területét. Egyes csoportjaik i.sz.e 4-ik században elérték a Fekete-tengert is, létrehozva ezzel a jellegzetes keleti kelta kultúrát. Egy másik kelta ág, a galaták Szeleukida-ellenes szövetségesként hatoltak be Kis-Ázsiába (i.sz.e. 278-7). Győztes közreműködésükért kapták meg Észak-Frígia és Nyugat-Kappadókia területét, ahol jelentős volt kulturális hatásuk. Falusias településük a korai bizánci korig fennmaradtak.

A kelták előszeretettel szállták meg a magaslatokat, folyók által kettéosztott dombokat, folyóvölgyeket, ahol földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak.

A korai kelta korszak (i.e 700 körül) legismertebb lelőhelye az ausztriai Hallstattban feltárt temető. A sírok fejlett vasművességről, kiterjedt kereskedelemről, és jelentős szociális különbségről árulkodnak. A főnököket négykerekű halotti kocsival, fényűző bronz- és kerámiaedényekkel, a harcosokat kardjukkal temették. A köznép csak mindenapi használati eszközeit vitte magával a sírba.

A kelták már a korai korban élénk kereskedelmet folytattak a görögökkel. Az i.sz.e. 5-ik században jött létre Hessen és Észak Bajorország körzetében a La Téne-kultúra, amely a Kárpát-medencébe is eljutott. Ebben a korban a fontos kereskedelmi útvonalak és magaslati erődítmények mellett jöttek létre a megerősített városok: oppidumok

A korban a relatív túlnépesedés miatt egyes törzsek hódító hadjáratokat vezettek Itáliába, feldúlták Rómát (i.sz.e. 390 körül). Az Alpoktól délre az Adria partján létrehoztak egy 60 km széles és 100 km hosszú területet, Ager Gallicust, amely a Tevere völgyének kereskedelmét ellenőrizte. 

A kelták először i.sz.e 4 században jelentek meg a Kárpát-medencében. A régészeti leletek szerint először a kisalföldet szállták meg. Az i.sz.e. 3-ik századra érték el a Dunát, mert az illérek sokáig tartották magukat. A térségben való teljes elterjedésükre 279 (delphoi vereség) után került sor.

I.sz.e. 279-276 között hadjáratot vezettek a mai Görögországon keresztül Anatóliáig, 230-ig bekövetkezett vereségükig fosztogatták a környező törzseket. 

I.sz.e. 1 százas első felében fordulat következett be a kelták életében, a dákok több kelta törzset megvertek.

Uralmuk hanyatlása keleten a kelta nyelvterületek elvesztésével kezdődött.

A következő jelentős kelta vereséget i.sz.e. 58-51 között szenvedték el. Julius Caesar hadjárata során legyőzte Vercingetorix vezetése alatt egyesült gall törzseket.

Julius Caesar leírása szerint a kelták ekkor törzsi közösségekben éltek, vezetőjük a király volt. Őt a társadalmi rangsorban a katonai arisztokrácia (eques) és a szabad földművesek (plebs). Különleges jogállásúak voltak a katonai rétegből kivált, és a fölé emelkedett druidák (druides), akik a vallási feladatokat látták el. Gazdaságuk a gabonatermelésre, az állattenyésztésre támaszkodott, a felszín és éghajlat változásával hol az egyik, hol a másik volt jelentősebb.

I.sz.u. 61 Iceni Boedikca vezetésével tört ki felkelés, kezdetben sikeres, majd leverik, Boedica öngyilkos lett.

Vallás:

 A kelta vallásról a kortárs szerzők kevés adattal szolgálnak. A fennmaradt érmék, kisplasztikák szerint a sokistenhit korai szakaszában jártak. Feltehetően gyakoriak voltak a helyi istenek.

Mivel az istenekről csak töredékek maradtak fenn rokonságukat, kapcsolataikat nem lehet megállapítani.

A vallás fontos istenei:

                                   Ezus – hadisten

                                   Taranis - viharisten

                                   Cernunnos – alvilág istene

                                   Dagda – mindenható jó isten

                                   Goibniu – kovácsisten

                                   Lug – művészetek, mesterségek istene

                                   Morrígan – termékenység istennője.

Fontos szerepet játszanak még az isteni állatok: bika, vadkan, ló és holló. Valószínűleg hittek a lélekvándorlásban.

A világot kétféleképpen ábrázolják: szárazföld és óceán. A föld nőnemű és jó, az óceán hímnemű és démonikus erővel rendelkezik.

Az óceán közepén van a túlvilág, a boldogok szigete az Avallon, ahol az „örökifjú holtak” zenével és harci játékokkal szórakoztatják magukat. A kelta mitológia nyomai az irodalomban is fennmaradtak, epikus mondák és verses regények formájában (8-9-ik sz.-i ír és walesi sagák)

Művészet:

A kelták leginkább az ún. kisművészetekben hoztak létre maradandó alkotásokat. Magas színvonalat ért el iparművészetük. A mesterek sajátosan ötvözték a görög és etruszk művészet díszítőhagyományait. A különféle minták vég nélküli ismétlése új szimbólum rendszert teremtett. A kelta művészet első korszaka, az ún. szigorú stílus a La Téne-kor kezdetétől (5-ik sz.) az i.sz.e. 4 század közepéig tartott. Ez jellegzetesen udvari művészet volt, ami magán viselte a folyamatos kísérletezés nyomait. A számos iparművészeti emlék (ékszer, viseleti tárgy) a pártfogók igényei szerint készültek.

I.sz.e. 4 század közepe után a korai stílust felváltotta az „érett” vagy „szabad” , ún. Waldalgescheim stílus, amely nevét a páratlanul gazdag fejedelmi együttesről kapta.

Az új stílus kialakulását az i.sz.e. 3 századi hódítások segítették elő. A meggazdagodó réteg új igényeket táplált a művészetek felé. Így jött létre, az ún. plasztikus stílus, amelyet harsány színhatások jellemezetek (kar- és lábperesek)

A kelta művészetben i.sz.e 1 században nagyfokú hanyatlás figyelhető meg. Ez alól a Brit szigetek műhelyei jelentenek kivételt. A szárazföldi kelta kézművesség színterei ekkor az oppidumok, ahol tömegtermelésre berendezkedett műhelyekben állították elő az egyszerű, praktikus használati eszközöket.

E korszakban született meg a kelta éremverés. A római hódítás után egyes oppidumok megtarthatták az éremverés jogát, ezzel elégítve ki a helyi pénzszükségleteket.

Kultúrájuk az európai fejlődésben még sokáig nyomon követhető.

Nyelvek:

A kelta nyelvek az indoeurópai nyelvcsalád kentum ágához tartozó nyelvek. A kelta nyelveket az ókorban nagy területen beszélték, de ez a nyelvterület folyamatosan csökkent. Ma Írország és Skócia nyugati peremvidékére, Walesre és Bretagne-ra korlátozódik. Beszélőinek száma egymillió körül van, többségük walesi. Földrajzi alapon két részre oszthatók: a szárazföldi (kontinensen beszélt) és a szigeteki (a Brit szigeteken beszélt). Ez utóbbihoz tartozik a breton nyelv, akinek beszélői az angolszász hódítás folyamán menekültek vissza a kontinensre. A kontinentális nyelvek mind kihaltak, jobbára a latin szorította ki őket a római hódítás hatására.

A szigeti nyelvek nyelvészetileg oszthatók két csoportra: gael nyelvekre, és brit nyelvekre. Az előbbihez tartozik az ír, skót, és manx nyelv, a brithez a kymru, korni és breton nyelv.

A legkorábbi kontinentális nyelvemlék az i.sz.e 6 századból (leponti) a legkorábbi az i.sz.u. 4 századból (gael, Ogam) származik. 

Néhány szó az ír táncokról...

FIGYELEM!

Az Irish Feet Ír Sztepp Tánccsoport kezdő tanfolyamokat indít az alábbi időpontokban:

Február 14. (hétfő) 19-20 óra és március 4. (péntek) 18-19 óra.
8 alkalmas bérletet lehet váltani, melynek ára 4500 Ft. Az első óra bemutató (ingyenes) óra, ahol
egy kis ízelítőt adunk az ír táncok világából egy rövid táncbemutató keretében, megismerkedhetnek a
táncosokkal, a tanárokkal. Beiratkozni itt vagy a következő (tanítási) órán lehet.

Előzetes jelentkezéseket írásban fogadunk el ( ellancs@freemail.hu ) legkésőbb február 28-ig.

A tanfolyamok helye: Marczibányi tér 1., Kodály Z. zenei ált.iskola tükrös terme. (A két Mammut
közötti u. - Lövőház u. - végén található a Marczibányi tér.)

Ambrózy Erzsébet (koordinátor 06/20/9784-345)

Midwinter

Kelta karácsony

Yule a Nap visszatérésének ünnepe. Az éjszakák most a leghosszabbak. A napfordulótól kezdve egyre hosszabbodnak a nappalok. A fény újjászületik, napról napra erősödik. A fény és a sötétség közti örök harcban ismét a Fény kerekedik fölül. A legtöbb hagyomány, a wicca, a pogányság szerint a Nap képviseli az istenség Férfi-aspektusát, és halála, újjászületése a Téli Napforduló idején a régi napév halálát és az új születését reprezentálja. Ez az örök harc számtalan hagyományban megjelenik, különböző jelképes formákban: a Tölgykirály (a Növekvő Év istene vagy az Isteni Gyermek) és a Magyalkirály (a Fogyó Év istene vagy a Sötétség Ura); Yule idején a Tölgykirály meghódítja a Magyalkirályt. Litha, vagy a Nyári Napforduló idején a Magyalkirály győz.

Midwinter a Midsummer ellenpontja a sötétség, homály, titkok győzelme, uralma. Midsummer idején a Napisten, Sunna teljes erejében tündököl, és minden titokra rávilágít, semmi sem marad rejtve fénye elől. A hosszú sötét téli éjszakákon azonban minden elrejt a jég, a hó. Sötét és titkos helyükön várják újjászületésük idejét, a téli napforduló éjszakáját. Ezen az éjszakán, az "Anya Éjszakáján" kezdődik az északi népeknél a Yuletide, ami Tizenkét Éjszakán át tart, (dec. 20. - december 31.) és e Tizenkét Éjjel reperezentálja az óév elmúlását, valamint az új esztendőt tápláló folyamatot.

A szó jelentése: "Kerék." Az ősi kaldeusoknál a yule szó "kisded"-et, "kisgyermek"-et jelentett. Az új mindig a régi helyébe lép, az élet folyton megújuló ciklusa vég nélkül folytatódik.

Az istenség neve kultúránként különböző; az északi népeknél és az angolszászoknál Balder, a keltáknál Bal, stb.Az eltérő nevek ellenére könnyen azonosíthatók. Yule-istenségnek tekinthető minden Újszülött-isten, Napistenek, Anyaistennõk és Istennőhármasságok. Legismertebb közülük Dagda és Brighid, Dagda lánya. Brighid tanította meg a kovácsokat a tűzzel bánni és a fémmesterségre. Az õ lángja, mint az új fény lángja elűzi a lélek és az elme sötétségét, Dagda üstje pedig biztosítja, hogy a Természet mindig gondoskodhasson gyermekeiről.

Szimbolikája

a Nap újjászületése, az év leghosszabb éjszakája, a Téli Napforduló, Befelé tekintés, a Jövő tervezése

Szimbólumai

Yule-tuskó, örökzöld ágak vagy koszorú, az ajtóra akasztott magyal, fagyöngy, aranygyertyák, szegfűszeggel megszurkált gyümölcsökkel teli kosár, illatos növények párologtatása, karácsonyi növények, (pl. karácsonyi kaktusz, poinsettias).

Növényei

babérbogyó, szentelt bogáncs, örökzöld, szentelt tömjén, babér, fagyöngy, tölgy, fenyő, zsálya, sárga cédrus

Ételei

citrusfélékben áztatott köményes sütik, gyümölcsök, diófélék, sertésételek, pulyka, tojáslikőr, gyömbértea, fűszeres almabor, wassail, (fûszeres ital sörből és borból) vagy báránybunda (ale, cukor, szerecsendió, sült alma).

Füstölői

fenyő, cédrus, babérbogyó, fahéj

Színei

piros, zöld, arany, fehér, ezüst, sárga, narancs

Ékkövei

rubin, vérkő, gránát, smaragd, gyémánt

Ünneplése

szenténekek éneklése, mulatozás a fák körül, Yule-tuskó égetése, Yule-fa díszítése, ajándékváltás, csók a fagyöngy alatt

Varázsigék

béke, harmónia, szeretet és növekvő boldogság

Istenségei

Brighid, Isis, Démétér, Gaia, Diana, a Nagy Anya; Apollón, Rá, Odin, Lugh, a Tölgyfakirály, az Egyszarvú, a Zöld Ember, az Isteni Gyermek, Mabon