1. K�z�p-eur�pai kelt�k http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/europa/marcali/html/04/04r02f03.htm
2. Nyugat-eur�pai kelt�k http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/europa/marcali/html/04/04r02f02.htm
3. A kelt�k t�rsadalma http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/europa/marcali/html/04/04r02f04.htm

Kelt�k
Szab� Tam�s  2004.09.17. 

A kelt�k egy indoeur�pai n�pcsoporthoz tartoznak, �si sz�ll�ster�let�k K�z�p- �s Ny. Eur�p�ban, az Alpok �-i ny�lv�nyait�l D�l N�metorsz�gig terjedt. I.sz.e. 1200-750 k�z�tt sz�lltak meg a mai D�l-Franciaorsz�g �s Spanyolorsz�g ter�let�t. Egyes csoportjaik i.sz.e 4-ik sz�zadban el�rt�k a Fekete-tengert is, l�trehozva ezzel a jellegzetes keleti kelta kult�r�t. Egy m�sik kelta �g, a galat�k Szeleukida-ellenes sz�vets�gesk�nt hatoltak be Kis-�zsi�ba (i.sz.e. 278-7). Gy�ztes k�zrem�k�d�s�k�rt kapt�k meg �szak-Fr�gia �s Nyugat-Kappad�kia ter�let�t, ahol jelent�s volt kultur�lis hat�suk. Falusias telep�l�s�k a korai biz�nci korig fennmaradtak.

A kelt�k el�szeretettel sz�llt�k meg a magaslatokat, foly�k �ltal kett�osztott dombokat, foly�v�lgyeket, ahol f�ldm�vel�ssel, �llatteny�szt�ssel foglalkoztak.

A korai kelta korszak (i.e 700 k�r�l) legismertebb lel�helye az ausztriai Hallstattban felt�rt temet�. A s�rok fejlett vasm�vess�gr�l, kiterjedt kereskedelemr�l, �s jelent�s szoci�lis k�l�nbs�gr�l �rulkodnak. A f�n�k�ket n�gykerek� halotti kocsival, f�ny�z� bronz- �s ker�miaed�nyekkel, a harcosokat kardjukkal temett�k. A k�zn�p csak mindenapi haszn�lati eszk�zeit vitte mag�val a s�rba.

A kelt�k m�r a korai korban �l�nk kereskedelmet folytattak a g�r�g�kkel. Az i.sz.e. 5-ik sz�zadban j�tt l�tre Hessen �s �szak Bajororsz�g k�rzet�ben a La T�ne-kult�ra, amely a K�rp�t-medenc�be is eljutott. Ebben a korban a fontos kereskedelmi �tvonalak �s magaslati er�d�tm�nyek mellett j�ttek l�tre a meger�s�tett v�rosok: oppidumok

A korban a relat�v t�ln�pesed�s miatt egyes t�rzsek h�d�t� hadj�ratokat vezettek It�li�ba, feld�lt�k R�m�t (i.sz.e. 390 k�r�l). Az Alpokt�l d�lre az Adria partj�n l�trehoztak egy 60 km sz�les �s 100 km hossz� ter�letet, Ager Gallicust, amely a Tevere v�lgy�nek kereskedelm�t ellen�rizte. 

A kelt�k el�sz�r i.sz.e 4 sz�zadban jelentek meg a K�rp�t-medenc�ben. A r�g�szeti leletek szerint el�sz�r a kisalf�ldet sz�llt�k meg. Az i.sz.e. 3-ik sz�zadra �rt�k el a Dun�t, mert az ill�rek sok�ig tartott�k magukat. A t�rs�gben val� teljes elterjed�s�kre 279 (delphoi veres�g) ut�n ker�lt sor.

I.sz.e. 279-276 k�z�tt hadj�ratot vezettek a mai G�r�gorsz�gon kereszt�l Anat�li�ig, 230-ig bek�vetkezett veres�g�kig fosztogatt�k a k�rnyez� t�rzseket. 

I.sz.e. 1 sz�zas els� fel�ben fordulat k�vetkezett be a kelt�k �let�ben, a d�kok t�bb kelta t�rzset megvertek.

Uralmuk hanyatl�sa keleten a kelta nyelvter�letek elveszt�s�vel kezd�d�tt.

A k�vetkez� jelent�s kelta veres�get i.sz.e. 58-51 k�z�tt szenvedt�k el. Julius Caesar hadj�rata sor�n legy�zte Vercingetorix vezet�se alatt egyes�lt gall t�rzseket.

Julius Caesar le�r�sa szerint a kelt�k ekkor t�rzsi k�z�ss�gekben �ltek, vezet�j�k a kir�ly volt. �t a t�rsadalmi rangsorban a katonai arisztokr�cia (eques) �s a szabad f�ldm�vesek (plebs). K�l�nleges jog�ll�s�ak voltak a katonai r�tegb�l kiv�lt, �s a f�l� emelkedett druid�k (druides), akik a vall�si feladatokat l�tt�k el. Gazdas�guk a gabonatermel�sre, az �llatteny�szt�sre t�maszkodott, a felsz�n �s �ghajlat v�ltoz�s�val hol az egyik, hol a m�sik volt jelent�sebb.

I.sz.u. 61 Iceni Boedikca vezet�s�vel t�rt ki felkel�s, kezdetben sikeres, majd leverik, Boedica �ngyilkos lett.

Vall�s:

 A kelta vall�sr�l a kort�rs szerz�k kev�s adattal szolg�lnak. A fennmaradt �rm�k, kisplasztik�k szerint a sokistenhit korai szakasz�ban j�rtak. Feltehet�en gyakoriak voltak a helyi istenek.

Mivel az istenekr�l csak t�red�kek maradtak fenn rokons�gukat, kapcsolataikat nem lehet meg�llap�tani.

A vall�s fontos istenei:

                                   Ezus – hadisten

                                   Taranis - viharisten

                                   Cernunnos – alvil�g istene

                                   Dagda – mindenhat� j� isten

                                   Goibniu – kov�csisten

                                   Lug – m�v�szetek, mesters�gek istene

                                   Morr�gan – term�kenys�g istenn�je.

Fontos szerepet j�tszanak m�g az isteni �llatok: bika, vadkan, l� �s holl�. Val�sz�n�leg hittek a l�lekv�ndorl�sban.

A vil�got k�tf�lek�ppen �br�zolj�k: sz�razf�ld �s �ce�n. A f�ld n�nem� �s j�, az �ce�n h�mnem� �s d�monikus er�vel rendelkezik.

Az �ce�n k�zep�n van a t�lvil�g, a boldogok szigete az Avallon, ahol az „�r�kifj� holtak” zen�vel �s harci j�t�kokkal sz�rakoztatj�k magukat. A kelta mitol�gia nyomai az irodalomban is fennmaradtak, epikus mond�k �s verses reg�nyek form�j�ban (8-9-ik sz.-i �r �s walesi sag�k)

M�v�szet:

A kelt�k legink�bb az �n. kism�v�szetekben hoztak l�tre maradand� alkot�sokat. Magas sz�nvonalat �rt el iparm�v�szet�k. A mesterek saj�tosan �tv�zt�k a g�r�g �s etruszk m�v�szet d�sz�t�hagyom�nyait. A k�l�nf�le mint�k v�g n�lk�li ism�tl�se �j szimb�lum rendszert teremtett. A kelta m�v�szet els� korszaka, az �n. szigor� st�lus a La T�ne-kor kezdet�t�l (5-ik sz.) az i.sz.e. 4 sz�zad k�zep�ig tartott. Ez jellegzetesen udvari m�v�szet volt, ami mag�n viselte a folyamatos k�s�rletez�s nyomait. A sz�mos iparm�v�szeti eml�k (�kszer, viseleti t�rgy) a p�rtfog�k ig�nyei szerint k�sz�ltek.

I.sz.e. 4 sz�zad k�zepe ut�n a korai st�lust felv�ltotta az „�rett” vagy „szabad” , �n. Waldalgescheim st�lus, amely nev�t a p�ratlanul gazdag fejedelmi egy�ttesr�l kapta.

Az �j st�lus kialakul�s�t az i.sz.e. 3 sz�zadi h�d�t�sok seg�tett�k el�. A meggazdagod� r�teg �j ig�nyeket t�pl�lt a m�v�szetek fel�. �gy j�tt l�tre, az �n. plasztikus st�lus, amelyet hars�ny sz�nhat�sok jellemezetek (kar- �s l�bperesek)

A kelta m�v�szetben i.sz.e 1 sz�zadban nagyfok� hanyatl�s figyelhet� meg. Ez al�l a Brit szigetek m�helyei jelentenek kiv�telt. A sz�razf�ldi kelta k�zm�vess�g sz�nterei ekkor az oppidumok, ahol t�megtermel�sre berendezkedett m�helyekben �ll�tott�k el� az egyszer�, praktikus haszn�lati eszk�z�ket.

E korszakban sz�letett meg a kelta �remver�s. A r�mai h�d�t�s ut�n egyes oppidumok megtarthatt�k az �remver�s jog�t, ezzel el�g�tve ki a helyi p�nzsz�ks�gleteket.

Kult�r�juk az eur�pai fejl�d�sben m�g sok�ig nyomon k�vethet�.

Nyelvek:

A kelta nyelvek az indoeur�pai nyelvcsal�d kentum �g�hoz tartoz� nyelvek. A kelta nyelveket az �korban nagy ter�leten besz�lt�k, de ez a nyelvter�let folyamatosan cs�kkent. Ma �rorsz�g �s Sk�cia nyugati peremvid�k�re, Walesre �s Bretagne-ra korl�toz�dik. Besz�l�inek sz�ma egymilli� k�r�l van, t�bbs�g�k walesi. F�ldrajzi alapon k�t r�szre oszthat�k: a sz�razf�ldi (kontinensen besz�lt) �s a szigeteki (a Brit szigeteken besz�lt). Ez ut�bbihoz tartozik a breton nyelv, akinek besz�l�i az angolsz�sz h�d�t�s folyam�n menek�ltek vissza a kontinensre. A kontinent�lis nyelvek mind kihaltak, jobb�ra a latin szor�totta ki �ket a r�mai h�d�t�s hat�s�ra.

A szigeti nyelvek nyelv�szetileg oszthat�k k�t csoportra: gael nyelvekre, �s brit nyelvekre. Az el�bbihez tartozik az �r, sk�t, �s manx nyelv, a brithez a kymru, korni �s breton nyelv.

A legkor�bbi kontinent�lis nyelveml�k az i.sz.e 6 sz�zadb�l (leponti) a legkor�bbi az i.sz.u. 4 sz�zadb�l (gael, Ogam) sz�rmazik. 

N�h�ny sz� az �r t�ncokr�l...

FIGYELEM!

Az Irish Feet �r Sztepp T�nccsoport kezd� tanfolyamokat ind�t az al�bbi id�pontokban:

Febru�r 14. (h�tf�) 19-20 �ra �s m�rcius 4. (p�ntek) 18-19 �ra.
8 alkalmas b�rletet lehet v�ltani, melynek �ra 4500 Ft. Az els� �ra bemutat� (ingyenes) �ra, ahol
egy kis �zel�t�t adunk az �r t�ncok vil�g�b�l egy r�vid t�ncbemutat� keret�ben, megismerkedhetnek a
t�ncosokkal, a tan�rokkal. Beiratkozni itt vagy a k�vetkez� (tan�t�si) �r�n lehet.

El�zetes jelentkez�seket �r�sban fogadunk el ( ellancs@freemail.hu ) legk�s�bb febru�r 28-ig.

A tanfolyamok helye: Marczib�nyi t�r 1., Kod�ly Z. zenei �lt.iskola t�kr�s terme. (A k�t Mammut
k�z�tti u. - L�v�h�z u. - v�g�n tal�lhat� a Marczib�nyi t�r.)

Ambr�zy Erzs�bet (koordin�tor 06/20/9784-345)

Midwinter

Kelta kar�csony

Yule a Nap visszat�r�s�nek �nnepe. Az �jszak�k most a leghosszabbak. A napfordul�t�l kezdve egyre hosszabbodnak a nappalok. A f�ny �jj�sz�letik, napr�l napra er�s�dik. A f�ny �s a s�t�ts�g k�zti �r�k harcban ism�t a F�ny kerekedik f�l�l. A legt�bb hagyom�ny, a wicca, a pog�nys�g szerint a Nap k�pviseli az istens�g F�rfi-aspektus�t, �s hal�la, �jj�sz�let�se a T�li Napfordul� idej�n a r�gi nap�v hal�l�t �s az �j sz�let�s�t reprezent�lja. Ez az �r�k harc sz�mtalan hagyom�nyban megjelenik, k�l�nb�z� jelk�pes form�kban: a T�lgykir�ly (a N�vekv� �v istene vagy az Isteni Gyermek) �s a Magyalkir�ly (a Fogy� �v istene vagy a S�t�ts�g Ura); Yule idej�n a T�lgykir�ly megh�d�tja a Magyalkir�lyt. Litha, vagy a Ny�ri Napfordul� idej�n a Magyalkir�ly gy�z.

Midwinter a Midsummer ellenpontja a s�t�ts�g, hom�ly, titkok gy�zelme, uralma. Midsummer idej�n a Napisten, Sunna teljes erej�ben t�nd�k�l, �s minden titokra r�vil�g�t, semmi sem marad rejtve f�nye el�l. A hossz� s�t�t t�li �jszak�kon azonban minden elrejt a j�g, a h�. S�t�t �s titkos hely�k�n v�rj�k �jj�sz�let�s�k idej�t, a t�li napfordul� �jszak�j�t. Ezen az �jszak�n, az "Anya �jszak�j�n" kezd�dik az �szaki n�pekn�l a Yuletide, ami Tizenk�t �jszak�n �t tart, (dec. 20. - december 31.) �s e Tizenk�t �jjel reperezent�lja az ��v elm�l�s�t, valamint az �j esztend�t t�pl�l� folyamatot.

A sz� jelent�se: "Ker�k." Az �si kaldeusokn�l a yule sz� "kisded"-et, "kisgyermek"-et jelentett. Az �j mindig a r�gi hely�be l�p, az �let folyton meg�jul� ciklusa v�g n�lk�l folytat�dik.

Az istens�g neve kult�r�nk�nt k�l�nb�z�; az �szaki n�pekn�l �s az angolsz�szokn�l Balder, a kelt�kn�l Bal, stb.Az elt�r� nevek ellen�re k�nnyen azonos�that�k. Yule-istens�gnek tekinthet� minden �jsz�l�tt-isten, Napistenek, Anyaistennõk �s Istenn�h�rmass�gok. Legismertebb k�z�l�k Dagda �s Brighid, Dagda l�nya. Brighid tan�totta meg a kov�csokat a t�zzel b�nni �s a f�mmesters�gre. Az õ l�ngja, mint az �j f�ny l�ngja el�zi a l�lek �s az elme s�t�ts�g�t, Dagda �stje pedig biztos�tja, hogy a Term�szet mindig gondoskodhasson gyermekeir�l.

Szimbolik�ja

a Nap �jj�sz�let�se, az �v leghosszabb �jszak�ja, a T�li Napfordul�, Befel� tekint�s, a J�v� tervez�se

Szimb�lumai

Yule-tusk�, �r�kz�ld �gak vagy koszor�, az ajt�ra akasztott magyal, fagy�ngy, aranygyerty�k, szegf�szeggel megszurk�lt gy�m�lcs�kkel teli kos�r, illatos n�v�nyek p�rologtat�sa, kar�csonyi n�v�nyek, (pl. kar�csonyi kaktusz, poinsettias).

N�v�nyei

bab�rbogy�, szentelt bog�ncs, �r�kz�ld, szentelt t�mj�n, bab�r, fagy�ngy, t�lgy, feny�, zs�lya, s�rga c�drus

�telei

citrusf�l�kben �ztatott k�m�nyes s�tik, gy�m�lcs�k, di�f�l�k, sert�s�telek, pulyka, toj�slik�r, gy�mb�rtea, f�szeres almabor, wassail, (fûszeres ital s�rb�l �s borb�l) vagy b�r�nybunda (ale, cukor, szerecsendi�, s�lt alma).

F�st�l�i

feny�, c�drus, bab�rbogy�, fah�j

Sz�nei

piros, z�ld, arany, feh�r, ez�st, s�rga, narancs

�kk�vei

rubin, v�rk�, gr�n�t, smaragd, gy�m�nt

�nnepl�se

szent�nekek �nekl�se, mulatoz�s a f�k k�r�l, Yule-tusk� �get�se, Yule-fa d�sz�t�se, aj�nd�kv�lt�s, cs�k a fagy�ngy alatt

Var�zsig�k

b�ke, harm�nia, szeretet �s n�vekv� boldogs�g

Istens�gei

Brighid, Isis, D�m�t�r, Gaia, Diana, a Nagy Anya; Apoll�n, R�, Odin, Lugh, a T�lgyfakir�ly, az Egyszarv�, a Z�ld Ember, az Isteni Gyermek, Mabon