A  http://www.mandala.lap.hu/  oldalon megtal�lsz mindent, amit a mandal�kr�l tudni lehet, vagy �rdemes.  T�bb mint 350 mandala k�z�l v�laszthatod ki a hangulatodnak megfelel�t.

V�lassz ki egy k�pet, ami a legink�bb tetszik, amire fel�d�l�s r�n�zni, ami ahogy n�zed, kiszak�t a h�tk�znapi vil�gb�l, aminek felemel� �rz�ssel t�lt el a n�z�se! Sug�rz�sa j�t�kony hat�ssal lesz r�d!

K�pt�ramban m�r tal�lhatsz ehhez hasonl� kifesthet� madnalamint�kat is, amikb�l kerdvedre v�logathatsz, �s elk�sz�thete saj�t egy�ni mandal�idat.

A "mandala" sz� a szanszkrit nyelvb�l ered �s szent vagy m�gikus k�rt jelent. Minden emberi kult�r�ban tal�lkozhatunk a mandal�k sokf�le megjelen�si form�j�val, pl. egyes templomok vagy szent helyek alaprajza, miszt�riumj�t�kok szakr�lis t�nca, var�zsig�k mormol�sa k�zben homokba rajzolt m�gikus k�r�k, k�l�nleges medit�ci�s k�pek vagy a templom �p�t�szetben �s k�dex fest�szetben.
A mandala fel�p�t�s�nek h�rom alapvet� rendez�si elve: a k�z�ppont, a k�z�ppontb�l t�rt�n� kisug�rz�s �s a k�ls� k�r, ami az eg�szet lez�rja. A k�z�ppont a titokzatos szellemi er�k�zpont, minden l�tez�s sz�l�helye a t�rben �s id�ben. A ki�raml�s, a k�z�ppontb�l t�rt�n� kisug�rz�s kifel� t�rekszik, eg�szen a hat�rig, a k�rig, �sszek�ti a bels�t a k�ls�vel �s v�g�l visszat�r a perif�ri�r�l a k�z�ppontba. �gy az eg�sz mandala a k�z�ppontra koncentr�l, ahonnan a mozg�s kiindul �s ahov� ez az eg�sz visszavezet. A k�z�ppont a kezdete �s a v�ge minden lehets�ges �tnak. Egy �si b�lcsess�g szerint: „Ha a pontot meg akarod ragadni, fedezd fel a k�rnyezet�t.” A k�ls� k�rt egy hat�rvonalk�nt kell �rtelmezni, mely egy szent helyet v�delmezve k�r�l�lel. Egyidej�leg azonban a v�gtelen, az egyetemes, a mindent fel�lel� szimb�luma is. Egy r�gi b�lcs mond�s szerint: „Az Isten egy k�r, melynek a k�z�ppontja mindenhol ott van �s a k�ls� hat�ra sehol sincs.” A mandala, mely t�bbdimenzi�s �sszef�gg�seket mutat be egyszer�en �s legt�bbsz�r szimmetrikusan, k�nnyen felfoghat� a szem�nkkel, mivel a szem �risze is egy mandala, egy l�tsz�lag egyszer� forma, mely azonban rengeteg �sszetett inform�ci�t tartalmaz, ahogy ezt az �riszdiagnosztika is bizony�tja.
Ak�rhov� megy�nk, b�rhol felfedezhet�nk mandala form�kat, gondoljunk csak a ker�kre, a fazekaskorongra vagy az �ra sz�mlapj�ra. Azonban a term�szet is gazdag mandala form�kban. Semmilyen mandala nem ny�g�z le annyira a sz�ps�g�vel, mint a vir�gok. A gy�m�lcs�k, fa�gak, fat�rzsek �s a n�v�nyek gy�ker�nek keresztmetszete is a mandala szerkezet�re eml�keztet, csak�gy, mint a mad�rf�szek fel�p�t�se vagy a p�kh�l�. A mikrokozmoszban is felfedezhetj�k egysejt� l�nyekben vagy a n�v�nyi �s �llati organizmusok sejtjeiben, ak�rcsak sz�mtalan csod�latos krist�ly- �s molekula szerkezetben.
A makrokozmoszban csak k�pzelj�k el a Napot �s az �t k�r�lvev� bolyg�kat, mely szint�n egy mandalak�nt �rtelmezhet�. A Nap a t�bbi k�rnyez� naprendszerrel egy�tt alkotja a Tej�trendszert, mely egy spir�l alak� mandala. A sz�mtalan galaxis, melyet egy hatalmas energiamez� fog �ssze, mai tud�sunk szerint olyan, mint egy v�gtelen�l hatalmas kozmikus vil�g-mandala.
A vil�gmindens�gnek ez a v�gtelen �s az emberi felfog�k�pess�g�nket meghalad� nagys�ga, �s a benne lej�tsz�d� energetikai folyamatok k�ls� megjelen�si form�in t�l megsejthet�nk m�lyebb, azaz szellemi �sszef�gg�seket is. Az emberi l�tez�st k�ptelenek vagyunk a maga teljess�g�ben felfogni, ha nem ir�ny�tjuk tudatoss�gunkat a l�tez�s transzcendens ter�leteire.

�sid�k �ta tudom�sa van az emberis�gnek az anal�gi�k vil�g�r�l a makro- �s mikrokozmosz, az anyag �s az energia, a testi �s szellemi-lelki folyamatok k�z�tt. A finomanyagi �leter� �jra dinamikus kapcsolatban van az asztr�lis, ment�lis �s spiritu�lis szintekkel, ahogy az ezoterikus hagyom�nyokban nevezik. �gy hangzik az �egyiptomi hermetikus filoz�fia �si szellemi t�rv�nye: „Amint fent, �gy lent.”

A mandala, a maga teljess�g�ben szint�n r�mutat a k�ls� megjelen�si form�kon t�li dimenzi�kra. T�m�r�tett form�ban megtal�lhatjuk benn�nk az emberi l�tez�ssel kapcsolatos tapasztalatokat, sejtelmeket, kimondatlanul, egy �rz�kelhet� k�pben megjelen�tve.

A mandala n�h�ny alapform�j�nak a jelent�se:

A k�r k�z�ppont n�lk�l az ismeretlen nem-l�tez�t jelenti.

A k�r k�zep�n l�v� pont szimboliz�lja a l�tez�t, az id�tlent a maga t�k�letes �llapot�ban. Az �si b�lcsess�g egy ragyog� pontr�l besz�l a holdvil�g n�lk�li �gbolton. �gy lehets�ges felfogni a k�z�pen l�v� ragyog� feh�r pontot, mint a szellemi-isteni tudatoss�g f�nyl� magj�t, a szent k�r �s az �s-s�t�ts�g k�zep�ben, er�vel telve.

A k�r k�z�ppontj�b�l kiindul� spir�lis �s sug�r ir�ny� vonalak azt jelentik, hogy a k�z�pen l�v� tudatos mag isteni f�nny� alakul. A szellem l�ngja ki�ramlik a s�t�ts�gbe �s a teremt�s mandala-kereke mozg�sba lend�l.

A v�zszintes vonal (a k�r �tfog�ja) jelk�pezi az �sanyai l�nyeget a mindent �tfog� v�gtelens�gben, a k�rben.

A f�gg�leges vonal (a k�r �tfog�ja) jelenti az isteni, mindent �that� energi�t.

Az egym�sra mer�leges k�t vonal azt jelenti, hogy a mindent �that� szellem �s az �sanyai l�nyeg megteremti a kozmikus keresztet vagy vil�gkeresztet.

A svasztika a kereszt egy vari�ci�ja �s az �lland� mozg�sra utal - minden folyik. Ameddig a Teremt�s folyamatban van, semmi sincs nyugalomban, minden energia.

Yin-yang szimb�lum: minden l�tez� polarit�sa, a p�lusok kiegyenl�t�d�se, a tai-chi. A yin a n�i princ�pium, tartalmaz valamennyi yangot �s a yang, a f�rfi princ�pium mag�ba z�r n�mi yint. A yang �s a yin, a vil�gos �s a s�t�t egym�sba simul k�ralak� teljess�gben.