A színek befolyásolják hangulatunkat, érzéseinket, lelkivilágunkat. Vannak színek, amelyek természetünkhöz közelebb állnak, amiket szeretünk, és vannak, amiket elutasítunk. Ám ezek életünk során is változnak, gyerekkorunkban egész más színek a kedvenceink, mint huszonéves korunkban, sőt hangulatunktól, jelenlegi élethelyzetünktől, élményeinktől függően is pillanatonként változhat az a szín, amit a legszívesebben látunk.

Ezt színtesztet pszichológiai vizsgálatokon, terápiákon gyakran alkalmazzák, hogy felmérjék a páciens pillanatnyi lelki állapotát.

A színek speciális elektromágneses rezgésükkel - hullámhosszukkal és frekvenciájukkal - jelentős befolyást gyakorolnak ránk, függetlenül attól, hogy ennek tudatában vagyunk, vagy sem, ezért gyógyításra is használhatók. A színek jellemzése alatt keretben az egyes színek gyógyító hatása szerepel.

A környezetünkben jelenlévő színek folyamatosan sugároznak, ki vagyunk téve egyrészt a természet színes jelenségeinek: a tenger és az ég kékjének, az erdők, mezők zöldjének, a kelő és a nyugvó nap változatos vörös-narancs sárga színeinek, másrészt a minket körülvevő tárgyi világ színeinek.

 
A színek voltaképpen a fény különböző megjelenési formái, minőségei. A Nap által sugárzott fény pedig az életet testesíti meg, hiszen hatása nélkül élet nem lehetséges.
A fény Einstein által bizonyított kettős jellegét már régen felfedezte az emberiség, legkifejezőbben a kínai Jin-Jang szimbólumban jelenik meg. A sötétség-fény ellentétpár összetartozik, és együttesen hozza létre a színek világát. Egyes színek a fényhez, más színek a sötétséghez állnak közelebb.

A színkörből láthatjuk, hogy a kiegészítő színek két szín alaptulajdonságait hordozzák, így egyfajta harmóniát sugároznak. A színkörben az egymással szemben elhelyezkedő színeket komplementer színeknek nevezzük, hatásuk ellentétes egymással, illetve kiegészítik egymást.

A színek élettani paraméterekre való hatásának kísérleti feltárása csak századunk második harmadában kezdődött. Birren (1961) növények, Bisonette (1954) állatok növekedésének mértékét vizsgálta különböző színű sugárzások hatására. Esher és Desrivieres (1964) a különböző színű sugárzások melegvérű állatokat befolyásoló hatását kutatta.
Megállapították, hogy a vörös színű sugarak erősen stimuláló hatásúak.

Hollwich (1964), Tilgner (1967) és Dieckhuss (1974) foglalkozott a színes sugárzásnak az emberi vízháztartásra, cukoranyagcserére, köztiagy-és agyalapimirigy-rendszerre, a vér összetételére, a hormonanyagcserére, a vegetatív idegrendszerre, és a máj anyagcsere folyamataira gyakorolt hatásaival.

Bebizonyították, hogy a színes fémek és a színes környezet is az élő szervezetben kisérletileg igazolható különböző reakciókat váltanak ki. Így az ultraibolya sugarak teljesítményfokozó hatásúak. A vörös szín véráramlást fokozó hatása, a nem közvetlenül sugárzott bőrfelületeken is megnyilvánul. Számos patológiás jelenség keletkezését leírták különböző színes környezet sugárzásártalmaként.

Szín teszt

Válaszd ki a színt, amely pillanatnyilag legkedvesebb számodra, amelyik színnek, mint egy takaróval a legszívesebben beburkolnád magad!

Megtudod mit jelent a kiválasztott színnek az előnyben részesítése:

1. Kék

A kék színből tisztaság, csendesség és hűvösség árad, harmónia, biztonság, nyugalom, a feloldódás, végtelenség érzését kelti.
Betegség vagy kifáradás esetén megnő rá az igény.
Pihenésre irányuló vágyat mutat.

Világoskék

  összehúzó, fertőtlenítő, hűtő hatású

  magas vérnyomás,

  gyulladások,

  fertőzések,

  pajzsmirigy és torokbetegségek,

  hörghurut és tüdőbetegségek,

  égések, csípések,

  magas láz ellen hatásos

2. Zöld

A bizalom, remény, a hit, az újrakezdés színe.
Új lehetőségekben gazdag jövőképet jelez.
A fejlődés, megújulás, határozottság, önbizalom igényét mutatja.
A kölcsönös bizalmon és szereteten alapuló kapcsolat vágyát fejezi ki.

Zöld

  harmóniateremtő és roboráló hatású

  szívbetegségek,

  megfázások

  fejfájások,

  szembetegségek,

  fekélyek,

  érrendszeri megbetegedések esetén,

  valamint az idegrendszer harmonizálására javallott

 3. Vörös

Melegséget, aktivitást, dinamizmust sugároz.
Életerőt, bátorságot, nagy erőbedobást, vitális vágyakat, győzelemre irányuló akaratot jelez.
Túlzott mértékben konfliktusérzést, türelmetlenséget, agresszióra való hajlamot mutathat.

Vörös

  növeli a testhőmérsékletet, ösztönzi a vérkeringést, segíti az adrenalin képzést

  csökkenti a fáradtság érzését, krónikus betegségeket old fel

  vérszegénység,

  vastagbélgyulladás,

  krónikus megfázás (arcüreggyulladás),

  ízületi-gyulladás,

  depresszió esetén alkalmazható

  túlzott mértékben agressziót, türelmetlenséget okozhat

4. Sárga………………………………………………………………………………………….

Nyíltságot, örömöt, optimizmust, reményeket jelez.
Vágy a boldogságra, vidámságra, nevetésre, a korlátoktól mentes szabad viselkedésre, felszabadultság érzésre, intellektuális élményekre.
Kíváncsiság, érdeklődés, tudásszomj, szellemi frissesség a jellemzői a jelenlegi állapotnak.

Sárga

  az emésztési folyamatokat irányítja

  erősíti a gyomrot, de túlzott alkalmazása hányingert okozhat

  a májra,

  az idegrendszerre

  a bőrre is kedvezően hat

5. Ibolyakék (lila)………………………………………………………………………………

Misztikus szín, egyesíti a kék elmélyültségét és a vörös aktivitását.
A kozmikus erőt szimbolizálja, az intuíció, az empátia színe.
Elmélyültségre, elvarázsoltságra, misztikus élményekre, irányuló vágyat jelez.
Jelentheti a szerelemre irányuló erős vágyat is.

Ibolya

  nyugtatja, harmonizálja az idegrendszert

  fejfájásra,

  nyirokkeringési,

  hormonális problémákra,

  rosszindulatú daganatok esetén alkalmazható

6. Barna……………………………………………………………………………………….

Ez a szín arra utal, hogy az ember nagy fontosságot tulajdonít kényelmének, családjának, otthonának, egészségi állapotának.
Az anyagi lét, a létbiztonság kérdései, a test szükségletei, a családi harmónia megteremtése foglalkoztatják jelenleg.

7. Szürke…………………………………………………………………………………….

Az elhatárolódás, egyedüllét, szabadság, titkolózás vágyára utal.
Az önként vállalt magányosság színe.
Aki ezt a színt részesíti előnyben, nem akar feltűnést kelteni, de magáról azt gondolja, hogy más mint a többi ember.
Titokban vágyik az elismerésre, tapasztaltnak érzi magát.
Semlegességet, hivatalos távolságtartást is mutat.

8. Fekete………………………………………………………………………………………

Az eltűnés, lemondás gondolatát szimbolizálja. Az abszolút passzivitás, vágytalanság színe. A csalódott, halálosan fáradt, kimerült ember színe, olyan helyzetben kívánjuk, amikor hirtelen egyszerre túl sok inger ért minket, például egy fárasztó utazás, rossz hírek, csalódás, túlhajszolt munka után.
Ilyenkor az a legjobb, amit tehetünk, hogy kikapcsolunk mindent, lefekszünk, bebújunk a takaró alá, becsukjuk a szemünket, ellazítjuk izmainkat, megpróbálunk a semmire gondolni és a lélegzetünkre figyelni, amíg el nem alszunk.

Gyógyhatású még a Narancssárga szín:

Narancs

  ösztönző hatású,

  emésztési zavarokra hat,

  depresszió ellen javallott,

  erősíti az immunrendszert,

  kedvezően befolyásolja a lép, vese, epe működését

  jótékonyan hat az ivarmirigyekre és a nemi működésre

  erősíti a méhet

Bár a színeknek az emberi szervezetre gyakorolt hatásával kísérletekkel alátámasztott bizonyítását csak az 1900-as években kezdték meg, a színek terápiás hatóerejét már az ókori egyiptomiak, görögök is tudatosan alkalmazták.
Panaszoktól függően a betegeket olyan helyiségbe fektették, melynek ablakait színes, főként piros, kék vagy ibolya színű anyagokkal takarták be. A kívülről jövő napsugarak rezgései ezáltal új minőségre tettek szert, s pozitívan hatottak az adott betegségre a test, lélek és a szellem területén is.
A színterápiában alapvető feltétel, hogy tiszta színeket használjunk.

• A legtisztább színfrekvenciák természetes úton jöhetnek létre, és mindenki által hasznosíthatók.
• Színterápiás módszernek nevezhetjük azt, amikor elmerülünk a természet színeinek megfigyelésében, egy-egy virág, fa, kristály, a barna föld, a napfelkelte narancsszínében, a kék ég és a tenger, illetve a folyók vízében tükröződő fényekben.
• Nézegethetünk színes festményeket, képeket, esetleg magunk is festhetünk hangulatunknak megfelelő színekkel.
• Környezetünket, lakásunkat, bútorainkat, tárgyainkat is rendezhetjük tudatosan, ismerve az egyes színek jelentését és hatását.
• Ruháink színével is harmonizálhatjuk disszharmonikussá vált szerveinket, lelkünket. Ételeinket, italunkat a hangulatunknak, egészségünknek megfelelő színű zöldségekből, gyümölcsökből válogathatjuk össze.
• Régi korok emberei fehér lepedőbe csavarták betegeiket és kitették a napra, hogy a fehér fény összes színt magában hordozó energiáját kihasználva harmonizálja az embert.
• Ezeken a módszereken kívül alkalmazható például a megfelelő szín belső látás útján történő vizualizációja, a szín imaginatív belélegzése, színnel való imaginatív zuhany, a megfelelő színű energetikai burok vizualizációja.

A színek szimbolikus jelentése:

Sárga:

• Az örök fény, a felség, a hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe emberek és istenek között.
• A világos- vagy aranysárga a hit, a jóság, az intuíció, az intellektus színe. A narancssárgába hajló sárga a Nap, a melegség szimbóluma; az isteni szeretet, a bölcsesség színe; a zöldessárgát viszont a halálhoz, az irigységhez, a hitszegéshez társították.
• A buddhizmusban a lemondás, a vágytalanság, az alázatosság, a szerzetesek színe.
• Kínában a Föld, a középpont színe. Eredetileg császári szín volt - csak annak volt szabad sárga ruhát viselnie, aki a császári családhoz tartozott -, később az előkelőség kifejezője lett.
• A keresztény hagyományban is megjelenik a sárga szín többértékűsége: lehet a szentség, a felfedett igazság kifejezője, ugyanakkor a sötétsárga az eretnekség, az árulás színe.

Narancssárga:

• Átmeneti szín a piros és a sárga között; a szellem és a libidó egyensúlyát jelképezi.
• Kínában és Japánban a szeretet és a boldogság színe. A buddhista szerzetesek ruhájának színeként a láng, a megvilágosodás fénye, az isteni szeretet kinyilatkoztatása.
• A zsidó hagyományban a ragyogás és a pompa színe.

Piros:

• Éppúgy lehet az élet, mint a halál jele; mindkét esetben a vérrel asszociálható.
• A nemiség szimbóluma, a libidó színe.
• A történelem előtti időkben a halottak mellé vörös színű port szórtak a temetkezési szertartás során. Ókori babona, hogy apotropaikus erejű, megóv a démonoktól és a veszélyektől.
• Az egyiptomiak befestették fáikat, barmaikat, vagyontárgyaikat pirosra, hogy megvédjék a tűztől és más károktól, s hogy termékenyek legyenek.
• A zsidók ajtófélfáikat az áldozati bárányok vérével festették meg, hogy megóvják házaikat a tíz csapás öldöklő angyalától.
• Görögországban vörös leplet borítottak a holtakra, ezzel jelképesen áldozattá avatták, hogy kibékülve az alvilágiakkal, lejuthasson birodalmukba.
• Az antikvitásban a szeretet, a szerelem, a szenvedély kifejezője; Rómában a menyasszony tűzpiros fátylat visel, ez a flammeum.
• Erő-, tűz- és hatalom-jelképként is szerepel.
• A zsidó és keresztény hagyományban a komolyság, a fenség színe.
• Az Újszövetségben a bűn, az engesztelés, a vezeklés és az áldozat színe.
• Negatív jelentése a testi szenvedélyek megbélyegzéséhez kapcsolódik, a skarlátvörös a "nagy babiloni parázna" színe.
• A piros lámpás házak színeként a paráznaságra utal.
• Az alkimisták kemencéjét jelképezi, valamint a "Nagy Mű" harmadik fokozatát.
• Az európai népszokásokban a húsvéti piros tojás a termékenység jelképe.

Barna

• A föld színe, ebből adódik anyaság, gondoskodás, termékenység, szorgalom jelentése.
• Mint anyagi szimbólum, az ösztönszféra kifejezője is.
• Már az ókorban felveszi a vezeklés, az egyszerűség, az alázat értelmet.
• A középkorban az alábbi jelentések tartoznak hozzá: hallgatagság, az evilági hívságok megvetése, szegénység; ezért lesz a ferences szerzetesrend öltözetének színe.

Szürke

• A hamu és a köd színe, ezáltal a szomorúság, a melankólia, az unalom, a fásultság, az egyhangúság jelképe.
• A keresztény szimbólikában a test halálát és a lélek halhatatlanságát jelképezi. Ebben az értelemben vált az egyházi közösségek, a rendek megkülönböztető színévé.
• A szürke a színek ellentéteként a semlegességet, a hétköznapiságot jelenti.

Zöld

• A tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője.
• Különösen az örökzöld növényekhez kötődik termékenységi és halhatatlanságot kifejező szimbolika.
• A színskála "közepén" áll, kiegészítő színe a piros, s mivel a kék és a sárga elegye, jelöli egyben a színek hármasságát. Ebből adódik kétértékűsége is: lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás az átmenetiség, a féltékenység jelölője.
• Meleg és hideg, égi és földi keveréke.
• Lehet az éretlenség, a tapasztalatlanság és naivság jelképe.
• A kereszténységben a halhatatlanság, a feltámadás színe, az Erények közül a Reményé.
• Negatív jelentése: méreg, halál, a gonosz rontó ereje. A sátánt gyakran ábrázolják zöld testtel és szemmel.

Kék

• Az égbolt, a tenger színe; a megfoghatatlanság, a végtelenség, a transzcendencia szimbóluma.
• Az intellektus, az elmélkedés, a megnyugvás kifejezője, amely a képzelet és a szürrealitás világához is kapcsolódhat.
• Az égi istenekre utalva az emberfeletti, mennyei hatalom kifejezője, ebben az értelemben a földi szenvedélyeket jelző vörös ellentéte.
• A keresztény szimbolikában az angyalok, valamint Szűz Mária színe.
• A világi uralkodók színeként hatalmuk égi eredetére utal.
• Míg a nappali ég vakító kékje maszkulin jelentésű, addig az éjszaka sötétkékje a feminin principiumra utal.

Lila

• A mértékletesség színe.
• Egyensúly a föld és ég között (a hajnali és az esti ég színe), az értelem és a vágy, a bölcsesség és az érzelmek között.
• Jelenthet intelligenciát, tudást, vallási áhítatot, szentséget, alázatosságot, bűnbánatot, fájdalmat, nosztalgiát.
• A rómaiaknál Jupiterhez kapcsolódik.
• A kereszténységben a papi törvények, az autoritás, az igazság, a böjt, a szomorúság és a várakozás kifejezője.

Fekete

• Az ősi sötétség, a káosz, az éjszaka, a feneketlen, titokzatos mélység, a világűr jelképe.
• A színekben kifejeződő élet ellentéte, a halál szimbóluma.
• A lemondás színe, a gyász kifejezője; számos hagyományban a gonosz erőkhöz kötődik.
• Az ókorban az alvilág isteneihez társult, pl. Hádész-Plútón, Hekaté, Ozirisz színe.
• A kereszténységben egyrészt a halál és a gyász színe, másrészt a bűn, a pokol, a bűnhődés jelképe.
• A világtól, az élettől való elfordulást, az alázatot is kifejezte, ezért a papok és a bencés szerzetesek ruházatuk színéül választották.
• Az alkímiában a szín hiánya, a Nagy Mű első foka, a bomlás, az erjedés, a pokolba való alászállás jelképe.

Fehér

• A Fény, a tisztaság, a differenciálatlanság, a transzcendencia, a tökéletesség, az egyszerűség jelképe.
• Lunáris szín, a női princípium szűzi aspektusát jelzi.
• Az égi istenek állatainak színe, így pl. Zeusz, mint fehér hattyú; a Buddha születését jelző álom elefántja; a Szentlélek galambja.
• A fehér szoros kapcsolatban áll a halállal és az ehhez kapcsolódó rituális tárgyakkal (halotti lepel, gyertya), jelképezi a szellemeket és a kísérteteket.
• A hinduizmus Kozmikus Tojásának színe, amely az állandóság és örökkévalóság megvalósulása.
• Kínában a gyász színe. A fehér tigris az őszre, az érett életkorra utal, maszkokon pedig a ravaszságot jelzi.
• A fehér virág a gyermekáldást jelenti.
• Ártatlanság értelemben jelenik meg Athénban, ahol az Areioszpagosz bírái fehér kövekkel szavaztak a vádlott felmentése mellett.
• A keresztény hagyományban az öröm és a vigasság hordozója. A szentséghez, Istenhez tartozó szín, valamint a feltámadás színe.
• A fehér ruha a tisztaságot, a szüzességet, a lélek győzelmét jelenti az anyag felett.
• A béke és a jóakarat kifejezője; erre utal Noé fehér galambja és a békekövetek fehér zászlója.

Ezüst

• Utalhat a kereskedelemre és a pénz hatalmára.
• Az egyiptomi mítoszok szerint Ré napisten csontjai ezüstből vannak.
• Kínában a legértékesebb fémnek tartották; a Tejútat "ezüstfolyónak" nevezték.
• A görög-római mitológiában a második világkorszak az ezüstkor, amely az aranykor boldog világával szemben a hanyatlás kezdete.
• Míg a királyok féme az arany, a királynőé az ezüst.
• Az ezoterikában a lunáris asztrál színe.

Arany

• A napfény, az isteni hatalom, a megvilágosodás, a halhatatlanság, a dicsőség jelképe.
• Az összes napistent, a vetés és aratás isteneit, a beért termést szimbolizálja.
• A kereszténységben, az ikonfestészetben és a román kor nyugati festészetében az arany háttér a transzcendens szférára, a mennyei birodalomra utal az arany dicsfény, a glória pedig a megdicsőült szentekre.
• Az ezoterikában a szoláris asztrál színe.