Gondolatok a böjt napjaira
**
Húshagyó kedd és hamvazó szerda után megkezdődött a nagybőjt.
Ez az időszak az önmegtartóztatásé nem csak a keresztények, de az izraeliták és a mohamedánok számára is.
Mivel én keresztény vagyok, ebből az irányból közelítem meg a Húsvétot megelőző heteket.
Legyen ez az önvizsgálat, és a meditáció ideje.
Összeállítottam egy csokrot azokból a verseimből, amikben az imádság és a mély, vallásos gondolatok jelennek meg.
Harcos Katalin
***
Kis fohász
Maroknyi létem tenyeredbe teszem,
s bizakodva nézek Rád, Uram.
Áradó kegyelmed hálával veszem.
segíts, hogy Hozzád vezessen utam!
Áldott légy, Uram!
Áldott légy, Uram, a mosolyért,
mellyel anyám először kézbe vett,
és áldott a gondoskodásért,
amellyel két szülőm felnevelt!
Áldott légy minden kacagásért,
mely ajkamon gyakran fakadt,
és áldott légy a sok könnyemért,
mely utóbb mindig elapadt.
Áldott légy az egészségemért,
hogy értelmem, s testen éppen született,
és légy áldott a betegségekért,
amelyekkel edzettél engemet!
Áldott légy, Uram a szeretetért,
amelyet ajándékul kapok,
és légy áldott minden bántásért,
mely bennem mély nyomot hagyott…
áldott légy, Uram, mert nélküle
sosem lehetnék boldogabb,
mint a nincstelen, kinek semmije,
és balgán ott él a híd alatt.
Áldott légy Uram, hogy megszülettem,
és adtál egy gazdag életet,
de áldottabb légy a halálért,
amely Hozzád engem elvezet!
Fohász
Uram, segíts! Most oly nehéz élnem!
Alig maradt erőm tovább remélnem…
ha felkelek reggel, mégis hálát adok,
hogy új nap vár, és munkába indulok.
Uram, adj erőt, hogy maradjon hitem
nehézségeimet leküzdenem,
családomnak lehessek támasza,
bajban segítsége, búban vigasza!
Uram, engedd, hogy elcsendesedjek,
félelmeimet ne szítsa a világ!
Templomod csendjében megpihenjek,
s lelkemben nyíljon új reményvirág!
Gondolatok egy korhadt útszéli
feszület előtt...
Az út mentén korhadó feszület...
rajta Krisztus sok sebből vérző teste,
mit kegyetlen katonák szögeztek
a gyilkos, megszégyenítő keresztre.
Lelkét a kínok már rég megtörték.
Fájó teste már végleg megdermedt,
árszúrt oldala nedvét letörölték,
s arca megváltó halálba ernyedt,
Csak állok, és megdöbbenten nézem
az önfeláldozás íly nagy csodáját...
képtelenség ésszel felérnem,
hát újra élem halála borzadályát.
Jézus isteni lényét emberi
testnek kínjai gyötörték halálra,
mert meg akarta ezzel menteni
a bűnös embereket a túlvilágra.
És mi, emberek, méltók vagyunk-e
a végtelen nagy önfeláldozásra?
Cserébe hitünket adjuk-e,
hallgatunk-e Jézus hívó szavára?
Uram, én fölajánlom most Neked
tiszta szeretetemet és imámat,
s bűnbánón lábaidhoz helyezem
minden megvetett emberi hibámat.
Segíts, hogy megtisztuló lélekkel
járuljak minden vasárnap eléd
és készítsem szívem szeretettel
várva feltámadásod ünnepét!
*
Nagypéntek
Véres szögek… reszkető tenyér,
a fej lecsuklik, a lélek kiszáll.
Fájdalmas, sikoltó, vad képtelenség
ez az embertelen istenhalál.
A keresztek alatt hever a két lator
megtört csontokkal, dicstelenül.
Mégis ez egyik arcán a mosoly…
mert Jézus vele van. Nincs egyedül.
Mária ölében gyermekével
zokog, mint zokogna minden anya,
ha így tartaná két kezével
holtan, mint neki kell tartania.
Az arcokon körben döbbenet ül.
Hát ennyi volt csak? Bevégeztetett?
Apostolai nézik értetlenül
a feláldozott istengyermeket.
Vad szél nyargal tova a Golgotán.
Jézus testét sziklasír rejti el.
Harmadnapra feltámad majd talán…
és hogy valóban így lesz, hinni kell!
 Copyright by Harcos Katalin 2004-2009
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Megjelent, már kapható!
